Szegedi dóm

A Fogadalmi templom (hivatalosan a Magyarok Nagyasszonya-székesegyház) egy neoromán stílusban épült székesegyház Szeged belvárosában, a Dóm téren. A 20. századi magyar egyházi építészet egyik legjelentősebb alkotása.

Belső terének különlegessége a 9040 sípos orgona, az alföldi szűrbe és szegedi papucsba öltöztetett Madonna-ábrázolás és Fadrusz János, Krisztus a keresztfán című szobra.

A Tisza felőli tornyában található a Szent Gellért harang, más néven Hősök harangja. Ez a legnagyobb átmérőjű és a legmélyebb hangú harang az országban.

A Szegedi dóm rendelkezik Magyarország legnagyobb toronyórájával. Az óralapok 4,3 méter átmérőjűek, az óra mutatói pedig 2,7 és 2,1 méteresek.

Új zsinagóga

1900 és 1902 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján, Magyarország 2., a világ 4. legnagyobb zsinagógája.

Építészetileg eklektikus stílusú épület, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel keveredve. Ezzel is kifejezi az épület a zsidóság sokszínűségét.

A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupoladob 24 oszlopa a nap 24 óráját, fölötte kék alapon a csipkebokor virágai a hitet jelképezik.

A templom másik ékessége az oltárfal, amelyen a második jeruzsálemi Szentély hatása érezhető.

Móra Ferenc Múzeum

Szeged szívében, a Tisza-part és a Belvárosi híd találkozásánál fekszik, patinás épülete a városkép meghatározó része. Az intézmény a régió kiemelkedő kulturális központja.

Névadója a 20. századi magyar ifjúsági irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Leghíresebb ilyen regénye a Kincskereső kisködmön.

Állandó és folyamatosan megújuló időszaki kiállításai mellett komoly régészeti, néprajzi, irodalomtörténeti, történettudományi, természettudományi és numizmatikai kutatómunka folyik a Kultúrpalota falai között.

A több mint 1,2 millió nyilvántartott műtárgyat magában foglaló közgyűjteményével az ország legnagyobb megyei hatókörű városi múzeumainak egyike. Igen gazdag régészeti, természettudományi, néprajzi, képzőművészeti, numizmatikai, történeti gyűjteménnyel rendelkezik.

Állandó kiállításai közé tartozik a Móra Ferenc emlékszoba, a Lucs Ferenc-képgyűjtemény és a Patikatörténeti kiállítás is.

Széchenyi tér

Szeged belvárosában egy parkosított tér, amelyet Közép-Európa egyik legszebb terének is mondanak.

A város sétálóutcájának, a Kárász utcának a folytatása, amely vásároknak, fesztiváloknak is helyet szokott adni.

Reök Palota

A belvárosban található ez a szecessziós épület, amely 1907-ben épült Magyar Ede tervei alapján Reök Iván megrendelésére.

A tervező európai útjai alatt látott építészeti alkotásokat felhasználva alkotta meg a Reök-palotát. Leginkább a barcelonai Gaudí épületekre hasonlít.

2007-ben készült el az épület teljes rekonstrukciója, korszerűsítése, ekkor kapott benne helyet a Regionális Összművészeti Központ.

A házat a szegedi népnyelv „lófaraháznak” nevezi, mivel a 3. honvéd huszárezred lovas szobra hátulsó felét mutatta az egykori sarki kocsmának.

Gróf-palota

Szegedi legnagyobb önálló szecessziós stílusban emelt épülete, amely szinte változtatás nélkül maradt meg napjainkig.

A keleties hangulatot hordozó kék, sárga és aranyszínű díszítések mellett számos helyen találhatók a magyar népművészetből átemelt motívumok, kerámiából készült falidíszek.

A homlokzaton is több helyen is láthatók a szecesszió jegyeit magukon hordozó kovácsoltvas díszítőelemek, korlátok. Belül is kovácsoltvas korlátokkal felszerelt lépcsőház található.

Ungár–Mayer-palota

1910-ben vasbetonból épült, amely a század elején még új volt.

A rózsaszínű épület legfeltűnőbb része a piros kupolaszerű sarki torony, amelyet bádogból készült táncoló félmeztelen kisasszonyok díszítenek.

Zenélő óra

A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma.

Naponta kétszer, 12:15 és 17:45 órakor megjeleníti az iskolaévet záró ballagást. Ekkor az óralap előtt az egyetemi vezetők és a ballagó diákok alakjai járnak körbe. A jelenetet a „Ballag már a vén diák…” kezdetű diákének melódiája kíséri.